Moly

A molylepkék a kis testű lepkék közé tartoznak. Jellemző rájuk, hogy fejük rendszerint sűrűn szőrős, ajaktapogatóik kicsinyek, szívókájuk, az ún. pödörnyelv gyengén fejlett. Ezért az imágók, mivel szájszervük erre alkalmatlan, nem károsítanak. Testüket többé-kevésbé fejlett szőrzet és pikkelyzet fedi, a pikkelyek eloszlása az egyes fajokra jellemző, és igen nagy változatosságot mutat. Két pár szárnyuk van.
Szaporodásuk váltivarú, teljes átalakulással fejlődnek. Lárvájuk általában féreg alakú. A hernyók feje és rágóik jól fejlettek. Legtöbbjüknek négy lárvastádiuma van, ezután bebábozódnak. Bábjuk általában múmiabáb. Elég gyakori a gubó, vagy kokonszövés képessége. Az egyes fajok pete, lárva, báb, vagy imágó alakban telelnek át. Kizárólag a lárva károsít, amely a táplálékul szolgáló anyagban szövedéket készít. Elsősorban passzív úton terjednek, de a helyiségekbe be is repülhetnek.

Aszalványmoly

8-10 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 14-18 mm. Igen jellemző, hogy elülső szárnyainak külső fele csokoládé vörösbarna, a szárnytő felé eső belső fele szürkésfehér, koromszürke, kékes- és ibolyásvörös harántsávokkal tarkítva. Hátulsó szárnyai hamuszürkék, csillogók. Feje, tora rozsdavörös. A nőstény élete folyamán 300-400 petét rak, naponta 25-140-et, amelyet kisebb-nagyobb csomókban a tápanyagra, vagy annak közelébe helyez el. A 4-5 napig tartó embrionális fejlődés után kikelő lárvák azonnal táplálkozni kezdenek és táplálkozás közben az élelemből csomókat készítenek, amelyeket selyemfonállal szőnek össze. A lárvák a helyiség felületén szétmásznak, a falrepedésekben, a zsákok gyűrődéseiben gubót szőnek, és abban bebábozódnak. A 7-10 napig tartó bábállapot után kel ki a molylepke. Fejlődési idejük átlagosan 6 hét. Hazánkban évente 2-5 nemzedéke is fejlődhet.
A lárvák és a bábok a raktárak védett részein telelnek át. Az imágók éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. A lárvák a kedvezőtlen körülményekkel szemben rendkívül ellenállóak, táplálékhiány esetén a raktár zugaiban, padlórepedéseiben, felhalmozott hulladékokban is megélnek. Gabonafélékben, hüvelyes magvakban, olajos magvakban (mogyoró, dió), növényi őrleményekben (liszt, kukoricaliszt), szárított gyógynövényekben és gyümölcsökben (mazsola) található meg. Dohányban, száraztésztában, csokoládéban és fűszerekben is előfordul.
Elhanyagolt, meleg raktárakban rendkívül gyorsan elszaporodik, különösen akkor, ha számára kedvező tápanyagot, elsősorban kukoricalisztet talál. Háztartások igen gyakori kártevője. Kártétele a hernyó által készített, sűrű, ürülékkel teli fonadékfátylakról könnyen felismerhető.

Készletmoly

8-11 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 14-17 mm. Elülső szárnyának alapszíne világosszürke-sötétbarna, néha a belső szegély felé eső része egészen világos. A belső harántvonal éles, ferde, piszkosfehér, kívülről sötét, árnyékszerű vonal határolja. A csúcson két fekete pötty látható. Hátulsó szárnya háromszögű, piszkosfehér.
A nőstény a tápanyagokra, vagy ezek közelébe 3-12 nap alatt 100-300 selyemfehér színű petét rak. A lárva kifejlődve 11-15 mm nagyságú hernyó, sárgásfehér, olykor rózsaszínű árnyalatú.
A hernyók táplálékukból szövedéket készítenek, amelyben rágcsálékuk és ürülékük is megtalálható. A bábállapot 14 napig tart. Fejlődési idejük a hőmérséklettől és a táplálékforrástól függőn 40-200 nap lehet. A kifejlett hernyó telel át.
Hazánkban 2-3, melegebb vidékeken 4 nemzedéke fejlődik. A lepke az alkonyati órákban repül, A mesterséges fény különösen vonzza. Gabonafélékben, növényi őrleményekben, mindenféle lisztből készült termékben előfordul. Szárított növényekben (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény) dohányban, kakaóban, kakaóbabban és csokoládéban is megtalálható. A korszerűtlen, rosszul szellőztetett, sötét raktárakban, a hosszabb ideig tárolt terményekben és termékekben szaporodik el tömegesen, de a háztartásokban is gyakran előfordul. A párás, meleg mikroklíma tömeges elszaporodását nagymértékben elősegíti. Kizárólag a lárva károsít, amely a táplálékul szolgáló anyagban szövedéket készít.

Lisztmoly

Összecsukott szárnyakkal 8-11 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 17-25 mm. A fejtetőn szőrpamacs van. Elülső szárnyai keskenyek, csúcsuk tompított, alapszínük ólomszürke, kékesvörös árnyalattal, kevés mintázattal, 2-2 zegzugos, elmosódott harántsávval, a végén 2-3 sötétebb ponttal. Hátulsó szárnyai kissé kiszélesedők, csúcsuk hegyes, színük világos, fehéresszürke, áttetsző rojtozatuk fehér.
A nőstény néhány napig tartó élete alatt átlagosan 200 tejfehér színű petét rak, amelyet folyamatosan helyez el elsősorban őrleményekre, zsákokra és gabonára. A 7-14 napig tartó embrionális állapot után megjelenő lárva, a hernyó (lisztkukac) feje feketésbarna, többi része fehér, néha rózsaszín, esetleg zöldes. A lárva kifejlődve 15-18 mm hosszú, testén apró sárgás szemölcsökből jellegzetes elhelyezkedésű serteszőrök állnak ki. A hernyó a szövést azonnal megkezdi, majd annak védelme alatt táplálkozik. Fejlődése közben egyre jobban beszövi táplálékát. Elegendő táplálék és megfelelő hőmérséklet esetén 8-10 hét alatt teljesen kifejlődnek.
A kifejlett hernyó táplálkozási helyét, a szövedéket elhagyja, majd különféle felületeken (fal, mennyezet, farács, gerenda repedései), zsákokon és ládákon néhány nap alatt gubót készít, abban fedett bábbá alakul. A 8-10 mm nagyságú báb kezdetben világos, később gesztenyebarna színű. A bábok általában csoportosan helyezkednek el. 10-14 napig tartó bábnyugalom után jelenik meg az újabb lepkenemzedék. A lisztmoly teljes fejlődési ideje 11-14 hét. Nemzedékei száma változó, hazánkban raktárak hőmérsékletétől és a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függően évente május-szeptember között 2-4 nemzedéke lehet. A lepkék rajzása annyira elhúzódik, hogy egy időben, adott helyen minden fejlődési alak megtalálható. Az utolsó őszi nemzedék hernyói (kedvezőtlen környezeti feltételek esetén) gubót szőnek és fejlődésüket csak tavasszal fejezik be.
Fénykerülő, a nappali órákat a raktárak, malmok rejtett, sötét zugaiban, esetleg a falon, vagy a berendezési tárgyakon összecsukott szárnyakkal tölti. Az imágók általában alkonyatkor repülnek, de a környezeti viszonyoktól függően erre a legkülönbözőbb időszakokban is sor kerülhet.
Elsősorban a növényi őrleményekben (liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely) fordul elő, de gabonafélékben, szárított növényi anyagokban (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény) olajos magvakban (dió), valamint édesipari termékekben is megtalálható. Főleg a meleg üzemek (pékség, malom) helyiségeiben szaporodik el tömegesen.
Kiszitálhatatlan ürülékével, liszttel teli szövedékcsomóival, csoportos bábtelepeivel pékségekben és malmokban a lisztjáratokat és a selyemszitákat eltömi. A csomagolóanyag átrágásával is kárt okozhat, rágási kártétele azonban nem túl jelentős.